Lek: 1Móz 4, 1-15.  Textus: 1Móz 4,5-8

Káin és Ábel. Az elsőre nagyon büszke az anya, a második az
már csak úgy jön. Az első neve azt jelenti a FÉRFI csupa nagybetűvel, a második neve azt jelenti a pára, csupa kisbetűvel. Pára, ami súlytalan, múlandó. Nem kérdés, ki volt a család üdvöskéje. Pedig Kálvin és Luther szerint történetesen ikrekről beszélünk Káin és Ábel esetében.

lek: Hós 2, 16-25  text: 2 Kir 4, 1-7

Kivételes egy nő. Nem csak megajándékozott egy csodával, nem is csak tanuja egy csodának, de még átélője is, mert a saját keze által történik. A saját kezei közöt történik. Pedig ő nem is híres próféta, nem Mózes, nem Illés… csak egy özvegy asszony.

Lekció:  Jn 11, 45-53  Textus: Lk. 19, 28-48

Hogy a mi történetünk boldog befejezést kapjon,
ahhoz az ő történetének drámává kell lennie. Jézus ezt 
tudja, és elindul ezen az úton, bele a közepébe, a sűrűjébe, Jeruzsálembe. Ezért olyan keserédes számunkra a virágvasárnap, mert az egyik oldalon még ünneplés, dicsőség,a másik oldalon viszont megjelenik már egy árny: a rossz szemmel nézegetők, akik később elveszejtik Krisztust. 

Márk evangéliuma egy útiregény menetével festi elénk Jézus életét.
Út, aminek vannak állomásai, amin vannak kalandok és akadályok, és aminek célja is van. Ezen az úton közeledik a küldetés az értelmi cél, a kereszt és a mi megváltásunk felé. 

 Olvasmány: János 15, 9-17  Textus: 2Kor 15,14:          

Krisztus szeretete szorongat minket. Megfogott engem ez az ökumenikus imanapra kiadott ige. Megfogott, mert annyira látom magam előtt, érzem magamon, annyira plasztikus ez a kép, ahogy Krisztus szeretet szorongat. Azért is fogott meg, mert az ökumenikus imahétnek hála több fordításban hallhattam ezt az igét és mindenki mást olvasott: sürget, szorít, kényszerít, feszít, indít... stb. Ez el kezdett nagyon érdekelni, hogy milyen jelentéstartalmakat lehet kinyerni ebből. 

 Máté 17,1-7    2Kir 5, 14-19

Isten különbözőképpen hív el embereket. Mint a tanítványokat is. Halászatból, vámszedő asztal mellől… Betlehemi pásztorokat angyalszóval,perzsa tudósokat csillaggal. Naámánt elég rendhagyó módon hívja el és teszi tanítványi pályára. Az összetöretése, a halálos diagnózis lesz az elhívás. Az addigi mindenből: kapcsolataiból, hétköznapjaiból, népe közül, minden általa ismert viszonyból kihívja az Isten, és a gyógyulás reménye.

2 Kir 5

Naámán nagy ember. Nagy csatákat harcolt meg. Nagy büszkesége az arámoknak.
Nagy becsben tartja a király, mint legsikeresebb hadvezérét. Biztosan felvonulásokat tartanak a tiszteletére, virágeső és hangzatos szónoklatok várják, mikor hazatér egy nyertes csatából. Katonák ezrei lesik a parancsát, ötletét, haditervét. A hatalmas arám birodalom sorsa múlik rajta. És akkor egyszer csak ez a nagy ember egy pillanat alatt összemegy. Mint amikor kilyukasztják a gumikrokodilt.

2 Tim 1, 1-7 Mert nem a félelem lelkét kaptuk,
hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.

Timóteushoz ír Pál, aki maga emberi eszköze volt Timóteus 
hitre jutásának. Milyen szép, hogy nem csak 
az útra bocsátásánál van vele, hanem kíséri is őt, aki időközben munkatárs lett. Bár mi is kísérnénk minden kereszteltet, konfirmáltat, házast, gyászolót, vagy hitre jutót.

Lekció: Lukács 15,11-24 Textus: Róm 8,14-16

Pünkösd beszél arról, milyen embert akar az Isten. 

Jelenések 2,1-7

A jelenések könyvének elején van hét levél hét gyülekezetnek szánva. Ebből olvastam fel az elsőt, az Efézusba címzettet. Pál apostol alapított itt gyülekezetet, szerette is és sok időt töltött itt. Talán épp azért, mert itt volt a legnagyobb csoda az hogy gyülekezet jöhetett létre. Mert zűrös környezet volt. Efézus nagyvárosa három kereskedelmi út mentén helyezkedik el és még tengerparti város is, szóval igazi multi-kulti, zsibvásár, piaci forgatag. Soknyelvű, sokistenű. Az, hogy itt a kapzsi kalmárok és császárhű besúgók városában el tudott terjedni a kereszténység, az nagy Isteni csoda.