Olvasmány: Mt 25,31-46 Textus: Luk 10, 25-37
Haver, koma, cimbora, pajtás: annyiféle nevünk van a barátságra. De sokszor azt érzem, hogy ezek valójában nem árulják el azt, hogy milyen bizalmas a kapcsolat. Sokszor akár távoli ámde szimpatikus valakiről könnyebben állítjuk, hogy a barátunk, mint azokról a társainkról, akikkel együtt vészeltünk át derűt és borút együtt.
Amikor Jézust megkérdik, hogy melyik a legfőbb parancsolat, ezt feleli:„ Szeresd az Urat a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, és felebarátodat, mint magadat”. Vajon az előbb emlegetett szavak alapján be lehetne határolni azt, amit Jézus felebarátnak hív? Honnan tudom meg ki is az a felebarát?